Édes íz, egészséges tulajdonságok

Ha a céklára gondolunk, egyből a magas cukortartalma jut eszünkbe!

De ne keverjük össze a különböző fajtákat: a vörös cékla kevesebb cukrot tartalmaz, mint a fehér cukorrépa, ami nagyobb méretű és egyben az egyetlen céklafajta, amely képes cukrot előállítani. Általában a vöröset fogyasztjuk, de ízlés szerint a hosszú (Crapaudine), vörös és fehér (Chiogga) vagy akár sárga, édes változata is a tányérra kerülhet.

A cékla igen egészséges zöldség, mivel antioxidánsai (a vörös színért felelős bétalaines pigmentekkel), rost-, kalcium-, vas-, illetve magnézium- és vitamintartalma (A és B9, azaz folsav) rendkívül jó hatással van szervezetünkre.

A cékla kiválasztása és elkészítése

Válasszunk kemény, sima héjú céklát. Csapvíz alatt kefével tisztítsuk meg, anélkül, hogy meghámoznánk.

Lehetőség szerint pároljuk (a tápérték megőrzése érdekében) vagy ecettel forralt vízben főzzük 30–60 percig. A cékla akkor főtt meg teljesen, ha a kés hegye könnyen keresztülmegy a héján. Ezután szárítsuk meg, szedjük le a héját, majd mint a burgonya esetében, megsózva süssük a sütőben egy órán keresztül. Tejszínnel, citromlével, kaporral és sóval tálaljuk.

A főtt cékla legfeljebb 3 napig tárolható a hűtőszekrényben, légmentesen záró dobozban.

Egészséges, piros színű receptek

Bármikor jólesik egy finom borscs - hagyományos orosz céklaleves - vagy egy klasszikus céklasaláta mogyoróhagymával, petrezselyemmel, valamint mustáros és olívaolajos vinaigrette-el. Adjunk hozzá főtt tojást, kecskesajtot, cikóriát, madársalátát, néhány szem diót - a főtt céklát krémsajttal összekeverve pedig ízletes levest kaphatunk.

Szeleteljük fel, és süssük meg olívaolajjal és kecskesajttal, pürésítsük vagy készítsünk belőle juice-t, készítsünk belőle chipset vagy szárítsuk meg, hogy porítva 100%-ban természetes pink színezéket kapunk, melyet sütemények készítéséhez használhatunk fel.

Végül egy trükk: ne dobjuk el a leveleket, mert ehetők (ha elfelejtettük volna, a cékla és a spenót ugyanabból a családból származik), és érdekes, kissé savanykás ízt adnak a levesekhez, alapléhez vagy gratinhoz.