Süt a nap, csiripelnek a madarak, rügyeznek a fák, mi pedig türelmetlenül várjuk, hogy mikor ültethetjük el az első nyári zöldségeket a kertben. Óvakodjunk azonban a késői fagyoktól! Áprilisban és májusban már nem várható tartós hőmérséklet csökkenés, de késői fagy bármikor előfordulhat. Íme, néhány tanács, hogyan védjük meg a zöldségeskertünket, ha a tél nem tágít.
Tavasszal nem szokatlan a változékony időjárás: nem ritka az enyhe és a kifejezetten hideg időszakok közötti váltakozás. Tavaszi fagyok általában áprilisban és májusban fordulnak elő. Többnyire rövidebbek és kevésbé hidegek, mint a téli fagyok, de súlyos károkat okozhatnak a tavaszi hajtásokban, és akár meg is semmisíthetik a terményeket. A szőlészek és a gyümölcsösök tulajdonosai különösen tartanak tőle.
Valószínűleg hallottunk már a „fagyosszentekről”, amely minden évben május 11-én, 12-én és 13-án van. A közkedvelt mondás szerint meg kell várni a fagyosszenteket, mielőtt palántáznánk, különösen a napsütést kedvelő zöldségek esetében, mint a paradicsom, paprika, padlizsán és cukkini. Sőt, néha ajánlott az utolsó fagyosszentig, május 25-éig várni, mivel a hagyomány szerint ha ezen a napon hideg van és esik, rossz termés várható. Röviden: május közepéig csak előrelátóan tegyünk-vegyünk a zöldségeskertben, óvakodjunk a fagyos éjszakáktól!
Ha ennek ellenére megkísértettük a szerencsét és tavasz elején vetéssel próbálkoztunk, figyeljünk az időjárásra: ha hideg éjszakát jósolnak, jobban tesszük, ha megvédjük az érzékeny, zsenge növényeket takarófóliával vagy akár beltérbe is vihetjük a palántákat. Mint a nyári időszakban, reggel öntözzük őket, és ne a nap végén.