Nincs elegendő helyünk? Csak egy kis rendszerezésre és néhány apró trükkre van szükségünk ahhoz, hogy bőségesen termő veteményest hozzunk létre - valódi kerttel vagy akár anélkül is.
. Egy kisméretű parcellán alakítsunk ki négyzet alakú veteményest, melynek mérete 1 méter és 1,2 méter között van. Ezt követően egy kartondobozzal osszuk fel további kisebb parcellákra, ahol a későbbiekben rotálhatjuk a növényeket.
. Akár teraszon vagy erkélyen, vidéken vagy városban hozzuk létre a veteményest, válasszunk különböző méretű cserepeket, attól függően, hogy milyen növényeket és zöldségeket szeretnénk termeszteni bennük (fadobozok, terrakotta kaspók, zsákok, vászonnal vagy filccel borított virágcserép alátétek). Mielőtt hozzáfognánk, mindenképp győződjünk meg róla, hogy az erkélyünk elbírja a különböző eszközök és berendezések súlyát!
Kezdjük azoknak a zöldségeknek a termesztésével, amelyek gyorsan nőnek és hamar megérnek: ilyen például a koktélparadicsom, retek, paprika, chili paprika, egy-két saláta, mint a mesclun (vegyes saláta) vagy rukkola, kis méretű uborka, csemegeuborka. Ne felejtsük távol tartani őket a fűszernövényektől - például a mentától - melyek elnyomják a többi növényt. Kezdetekben kerüljük az olyan zöldségek termesztését, amelyek sok helyet foglalnak (pl. tökfélék) vagy amelyek kisméretű termést hoznak (borsó, zöldbab).
1. A normál vagy magaságyások létrehozásához legalább 15 - 20 cm méretű négyzetekkel számoljunk.
2. A talaj stabilizálása érdekében terítsünk néhány rétegben 2-3 cm-es agyaggolyókat az általunk választott edény aljára.
3. Fedjük be a golyókat zöldségtermesztésre alkalmas, szerves anyaggal dúsított termőfölddel.
4. Mint bármilyen kert esetén, vetés vagy ültetés előtt alaposan gondoljuk át, hogy mit szeretnénk termeszteni, szem előtt tartva az íratlan szabályokat: egyes növények kiválóan megférnek egymással, míg mások kifejezetten rossz hatással lehetnek a többiekre.
5. Ne feledkezzünk el a talaj betakarásáról sem (használhatunk szalmát, szénát vagy elhullott leveleket), nemcsak a talaj védelme és táplálása, hanem a páratartalom megőrzése érdekében is, amely elősegíti az öntözés gyakoriságának csökkentését (a talaj gyorsabban kiszárad az emelt ágyásokban).